Hogy lehet ez?

Annyira durva ennyire még senkit se szeretem szó szerint senkit ilyen még nem volt aludni se tudtam annyira hiányzik hihetetlen mindig rám törnek az emlékek és egyre jobban tudom hogy mindenkinél és mindennél jobban szeretem .... Tudom hogy már nélküle nem leszek boldog de hogy miért ezt már az előző bejegyzésben meg emlitettem mert a szemembe ő legszebb és ő legértékesebb senki se tud a közelébe érni akár mit tennék nem tudnám elérni hogy bárki is a közelébe érjen próbálkozhatnék az hazugság lenne mindenkivel szemembe főleg magammal szemben...... ugye nem tudtam aludni mert mire bealudtam volna felriadtam.... nem tudom annyira kizárni a gondolataimból hogy elaludjak ez nagyon durva na szal mikor " felkeltem".... az után meghalgattam a közös dalunkat ......

Még több emlék jött fel az első ölelés első csók majd azok az élmények amiket együtt éltünk át .... A nevetések a sok sok apró hülyeség és a beszélgetések a kettesben töltött idő.... amikor megölelt és biztonságban éreztem magam .... meg bevillant az hogy ő az első lány aki után szó szerint futottam.... ezt ő érti bár nem hiszem hogy olvasni fogja..... és most még jobban hiányzik és eszembe jutott hogy ma van egy hónapja hogy összejöttünk úgy mondanám most is neki hogy szeretlek és úgy mondanám hogy hiányzol mert ez a két szó mi most jellemez hiányzik :( mindenkinél jobban szeretem igazából tiszta szívből persze van két ember akit szeretek még de ők olyanok mint a hugaim lennének Heca és a Lia.........

Liát lassan két éve ismerem:) Tényleg elmondhatom hogy párszor vissza adta az életemet nem egy nehéz időszakomon át segített tényleg ő az aki mindennél jobban ismer és bár egy kicsit eltávolodot most újra itt van nekem :)

Hecát meg ismerem 8 hónapja személyesen meg lassan 2 hónapja bene is megbízok és tudom hogy rá is számíthatok bármi van :)

De itt a Hugi.... benne teljesen mást láttok és így még szörnyűbb h lassan már nem is lesz itt és eltválodik teljesen máshova és egy hónap alatt úgy megszeretem mint aki egy egész életet eltöltött volna velem és akiért bármikor bárhol az életem adnám... és vakon bíznék benne utána bárhova utána mennék és amikor most leesett hogy ma van egy hónapja annak a napnak hogy először megölelt akkor szinte úgy éreztem mint ha egy hatalmas kő eset volna rám mozdulni se tudtam szinte megállt bennem a levegő az élet majd igen sírtam .... de ez lassan 1 hete így megy :( nem bírom nélküle és ma se beszélek még vele .... lehet holnap se lehet akkor se amikor haza jön mert lehet ő már nem is gondol rám és tök idegen ként kezel .....aki iránt semmit se érez ( ez még a jobb eset) Vagy esetleg csak gyűlöletet és szánalmat ..... és még azt is letagadná hogy van közös múltjuk.... és mindent elvenne tőle legszívesebben amit adott.... mert nem talál arra méltónak hogy ezt megérdemeltem volna .... ezt csak ő tudhatja sajnos én nem tudom mit gondol most és az a szörnyű most az se tudom mi van vele :( és mindénél jobban hiányzik nincs meg az a nyugalom hogy fent van msnen és tudom hogy ott ül a gép előtt és nincs semmi baja.....pillanatról pillanatra egyre jobban kell :( és tudom már soha se lesz mellettem :( soha se nevet velem (u).....reménytelen minden.....


Szerintem ma nem is mozdulok ki mert minden emlék rám tört mert feljött hogy egy hónap és még a közös képeket is megnéztem szal ez így egybe sok volt :(.......

De mit mindig azzal áltatom magam hogy "örökké nem eshet"

De itt egy igaz tény "az igaz szeretet örök" :S......

Bennem ami ma játszódik egyelő szív kontra lélek ..... de a vége úgy is az lesz hogy "belsőd súgja kell még....":( mindig ide lyukadok ki :(.....